Mendöl Zsuzsanna honlapja

...

Hoffmann, iparoscsalád – 1/ Károly asztalos, bútorgyáros (*1823.jan.23. Nyitra † 1890.ápr.9. Pécs) Korán elárvulván, Schwartz Rókus nyitrai asztalosmesternél tanulta a szakmát. Vándorútja során Bécs, Pozsony, Bp, Szeged után 1843-ban Pécsre jött, ahol öt évig dolgozott Elter asztalosnál. A szabadságharcban nemzetőr. 1849-ben jegyezték be a pécsi asztaloscéhbe, amikor nőül vette a pécsi asztalosdinasztiából származó Joller Jozefát (1814–1856). 1873-ban az Ó-posta (Perczel) u. 12-14-ben műhelyt épített, ahol iparának önálló űzését 1876-ban engedélyezték. Megnövelt lakóháza jelezte anyagi gyarapodását, második felesége, Weichert Anna oldalán. Nagy József polgármestersége alatt tagja lett a városi képviselőtestületnek, majd a közigazgatási bizottságnak, alelnöke a Kereskedelmi és Iparkamarának. A székesfehérvári termékkiállításon aranyérmet nyert könyvszekrénye. Pécs városházába készült könyvszekrénye a JPM Helytörténeti gyűjteményében. A Bp-i kiállítás nagy aranyérmét, I. Ferenc József koronás arany érdemkeresztjét is elnyerte. Saját termékein kívül vasbútorokat, nádazott vagy furnírozott Thonet székeket is forgalmazott és hirdetett. Temetkezési vállalkozása is volt. 1882-ben emeletes házat (Perczel u.12.) építtetett fia, – 2/ ~Lajos bútorgyáros (*1851 Pécs, †1917. ápr. 30. Pécs. – Neje fakereskedő családból Ráth Irma)) számára, aki külföldi tanulmányok után bekapcsolódott a bútorgyárrá fejlesztett, gépesített üzem működtetésébe. Cégük a városi középítkezések asztalosmunkáinak csaknem egyedüli szállítója lett Az 1888. Pécsi Ált. Mű-, Ipar-, Termény- és Állatkiállításon házi bútorokkal berendezett díszes pavilont állított ki. Gyára a Pénzügyigazgatóság (1872), a városház közgyűlési terem (1877), Kölcsönös Segélyző, a Leőwy palota (1883), iskolák berendezését, a mozsgói Biedermann kastély épületasztalosmunkáit szállította (megsemmisültek). A belvárosi helyszínt kinőve, ~ 1891-ben a gyárat a Siklósi út 33-ba telepítette, amely az utódok kezén is „Első pécsi asztalosáru gyár Hoffmann Károly RT.” néven működött, 50–60 munkást foglalkoztatva. A Perczel utca 14. műhelyből Zsolnay gyártotta kerámiaportállal (1897) bemutatótermet, raktárt →Csukás portál alakított ki. Az átépített dómba (1890) padokat szállított, gyóntatószéket az Ágoston téri templomba. A városi múzeum tárlóit, a királyi ítélő tábla, a postaigazgatóság, megyei árvaház belső berendezését készítette. Parkettát is gyártott. Díszes faburkolataira példa a Hamerli család (Király u.9) ház emeleti ebédlője. Az I.világháborút követően néhány évig özvegye (Ráth Irma), majd szakképzett fia – 3/ ~Béla vezette a részvénytársasággá szervezett ipartelepet. A feladatok szerzésébe, bútortervezésbe Béla testvére – 4/ ~László (*1897. jún. 22. Pécs, †1943 Doni harctér)építészmérnök isbekapcsolódott. Reáliskolai érettségi után 1914-ben Bp.-en a M. Kir.József Műegyetemen megkezdett építészmérnöki tanulmányait frontszolgálat miatt 1921-ben fejezte be. Gyakorlatát a fővárosban Pogány Móric és Tőry Emil építészirodájában kezdte, 1921.nov.16 – 1923.máj.10. Münchenben Max Littmann és Heilmann GmbH tervezőirodájában építésvezető. 1922 decemberében Bp.-en nőül vette Varsányi Magdolnát. Pilch Andor irodájában 1923–24.júl.21. töltött építőmesteri gyakorlata után építészvállalkozói irodát nyitott Pécsett, tagja lett a Mérnöki Kamarának. Feleségével együtt a pécsi vívósport résztvevője. Az Első Pécsi Bőrgyár alkalmazta építkezéseinél. 1925-ben az ő tervei szerint épült meg a Széchenyi téren a villamos-megálló pavilon (hamar lebontották). Részt vett a Mezőszél utcában a város kislakásos kétemeletes bérházainak tervezésében. Épületbővítésein, korai művein – Emericanum fiúnevelő intézet (1925-28), a Bercsényi u.3. (1928), a Ferences templom egykori üzletsora (1927), saját lakóháza József A.u.23, (1928) lakóház Pécs: Fogaras u.1, Harkány: Török Elemér panziója – a manzárd tető, bábos korlát alkalmazása a neobarokk befolyására vall. A Mecsek Egyesület mérnökeként a túristautak építményeinek: Ptacek pihenő, Ilona pihenő stb. tervezője. →Visy Zoltánnal néhány közös munkája (1930-31: Aero Klub hangárja, Dömörkapu menedékház) után a modern építészet követője (Höfler Pál háza, Damjanich u.15. (1931); ifj Hamerli József villa Oldal dűlő 2. (1932); Bérház Petőfi u.66. (1934); lakóház Batsányi u. 10. (1935); Bérház Rákóczi u.39/a-b (1936–37), egyetemi tornacsarnok (1937–39); Szt.Donát templom; saját háza Semmelweiss u.2. (1941–42); Bérház a Bajcsy Zsilinszky u. 5.) valamint számos pályázati tervén (Szeretetház a Megyeri úton 1934; Üdülőszálló 1935, Rendőrség 1936, Tüdőbeteg szanatórium 1940). Funkcionalista épületein a helyi építőanyagok (terméskő, Zsolnay-féle sómázas pirogránit lábazat, burkolás, keretelés, erkélyrács, vagy nyerstégla sávozás) alkalmazásával, a lépcsőház toronyszerű kiemelésével, valamint a pécsi Idegenforgalmi eseményekhez (1935–38) készített árusító pavilontervein az →art deco hatása jelentkezik.

Irod.: 1-2-höz: Kiállítási Értesítő 14. Szám (1888.aug.29) – Pécsi Figyelő 1891.jan.17: 7. – Kiss József: Pécs és környéke. Pécs 1894. 56-57. – Lenkei Lajos: 40 év Pécs életéből. Pécs, 1922, 226. – 4-hez: A JPM Évkönyve 41-42. Pécs, 1997, 221–253. – Pavilon OmvH Bp, 2001, 119–121.