Mendöl Zsuzsanna honlapja

...

 

 

Ciszterci (1921-től Nagy Lajos) Gimnázium és kollégium – Széchenyi tér 11. A török Achmed Zaim háza helyén gr.Széchenyi György esztergomi érsek adományából a jezsuiták 1716–26 között rendházat és iskolát építettek. Ezt a kétemeletes, 17 tengelyes, a három szintet átfogó óriáspilaszterekkel és párkányokkal tagolt barokk épületüket 1753–1767 között az úttest fölött egy zárt emeleti folyosóval összekötötték a belvárosi templom sekrestyéje feletti karzattal. Az iskola barokk oromzatú kapuja a délről számított 7. tengelyben volt, ennek vonalában a nyeregtetőn hagymasisakos kis huszártorony ült. A ház déli sarkának óriási támpillérét a 19.századi bővítéskor bontották el. A Jézus Társaság 1773-as eltörlését követően az épületet az 1776-ban létesült állami archigimnázium használta, 1785–1802-ig pedig a Győrből idehelyezett bölcsészeti akadémia. Utána a Benedek rend gimnáziuma, a napóleoni háborúk idején és 1849–52 között kórház, utána 1863-ig a Ferenc Károly-ezred pótzászlóaljának kaszárnyája. A ciszterciták 1814-től kapták meg az épületet, de zavartalanul csak 1863–1948-ig (a rend feloszlatásáig) használták. Az íves kapunyílású, a belvárosi templommal összekötő építményt 1864-ben lebontották, és ekkora megépítették rendházuk bővítésére a térre merőleges, déli szárnyat. A huszártorony erre az oldalszárnyra került. 1897-ben a Széchenyi téren az épület előtti (a katonaság által emelt) teraszt lebontották és új lépcsőház épült. Az iskola 1849-től főgimnázium, 1924-től reálgimnázium. Pilch Andor már az I. világháborút megelőzően készített terveket az iskola további bővítésre, megvalósítását a háború akadályozta meg. A gimnázium mai előcsarnokában 1926-1927-ben Pilch Andor tervezte az intézet hősi halottainak márvány emléktábláját, amit Sikorski Zsolnay Miklós a Zsolnay gyárban készült, kétoldalt virágtartókkal kapcsolt mázas pirogránit építménybe foglalt. Ezzel szemben, a lépcső alatti térben az iskola névadójának, Nagy Lajos királynak ülő szobor-emlékműve K.Nagy Mihály munkájaként színes mázas pirogránitból a Zsolnay gyárban készült.

1935-ben a barokk épület rendház lett, az iskola új épületet kapott a mai Janus Pannonius (volt Kardos Kálmán) utcában, amit összeépítettek a rendházzal. Kőszeghy Gyula és Nagy Máron tervei szerint vitéz Németh Béla és Tepes Ferenc vállalatai építették fel ez északi szárnyat, a korszak legmodernebbül felszerelt iskoláját alakítva ki. A tanulói kísérletezésnek is lehetőséget teremtő fizikai és kémiai előadótermekkel, szertárakkal, színjátszásra, de tornateremként is használható díszteremmel, tágas folyosókkal. Hoffmann László és Szöges János ugyanekkor a rendházat alakította át. Kapás Nagy Mihály mintázott Kőszeghy tervezte pirogránit fülkeszobrot az új szárny udvari homlokzatára: Szt. Bernátot (eltünt), és egy Madonnát gyermekével a Széchenyi tér felé, a modern szárnyat indító ívelt sarokra, jelezve a mögötte lévő kápolnát. Ennek belsőépítési tervét →Lauber László és Nyiri István készítette, faliképeit ifj.Éber Sándor festette, mellékoltárának Szt. Imrét és Szt. Bernátot ábrázoló domborművei Lőte Éva munkája. (az államosítást követően megsemmisült) A régi iskolán új, kocsialáhajtós bejárat nyílt, kétoldalt gyalogoskapuval, felettük az első emeleten zárt mellvédű erkéllyel, ezen ciszterci jelvény-dombormű. A kapuk felett feliratos tábla, az iskola építésének 1720, restaurálásának és új szárnyának 1935 évszámával. A régi épület utolsó három tengelyét lépcsőházzá alakították két emeletet átfogó óriásablakokkal. E főhomlokzat síkjától az új szárny visszalép, előkertet hagyva, ahová 1958-ban Baksa Soós György: Leonardo da Vinci mellszobrát állították. Négy, szalagszerűen kapcsolt kettősablakkal tagolt szárny után lekerekített, legfelső emeletén öt keskeny ablakos toronyszerű kiképzéssel fordul ez a modern szárny a Janus Pannonius utcába, homokkővel burkolt lábazatában az alagsor art decos vasrácsos ablakaival tagolva. Nemesvakolatú, dísztelen homlokzata 14+6+1 tengelyes. Emeletválasztó párkány felett megnövelt ablakok hangsúlyozzák a legfelső szintet. A hat tengely széles, kis kiülésű rizalit 5. tengeléyben ívelt lezárású kapu, a homokkő lábazat felemelésével befoglalva. E kapu üvegbetétei előtt art decos rácsozat 1935 évszámmal. A kaput befoglaló három tengelyű homlokzatrész két emeletet átfogó pilaszterekkel kiemelve. A

közöttük lévő ablakok átló mentén növekevő, illetve csökkenő méretűek, a legfelsők ívelt mezővel zárulnak. Ez ablakok között Zsolnay-féle pirogránit relief-jelképek (Kőszeghy rajzát K.Nagy Mihály mintázta): tudomány (fáklya szőlőfürttel) – hazaszeretet (nemzeti címer) – hit (szívből kinövő kereszt metszésében a ciszter jelkép: körben máltai kereszt, szárai közt körben ’mors’ felirat, belsejében fél lábon álló őrdarú, a másikban követ tart). 1943-ban a régi rendháznak homlokzatát Gosztonyi Gyula terve szerint Gadó Ignác újította meg. Gebauer Ernő 1955-ben a gimnázium emeleti folyosójának a lépcsőházzal szemközti falára Nagy Lajos tetteit, egyetemalapítását ábrázoló triptichont festett. A főlépcsőház falán híres emberekké lett egykori diákok emléktáblái. 1948–1992-ig állami Nagy Lajos gimnázium és kollégium, utána ismét a cisztercieké. Az iskola udvarának nyugati részén 1948–1985-ig jegenyékkel és kabinsorral körülvett uszoda működött. Ennek helyére 2001–2003-ban Denkinger József és Nagy Péter tervezte sportcsarnokot emeltek. Az iskola kapualjában balra Jedlik Ányos →Török János alkotta bronz relief-emléktáblája (1996), jobbra Tóth Ilona 1956-os forr. mártírjáé. A lépcsőházhoz vezető átjáróban →Fürtös György készítette Zsolnay pirogránit emlékfal 1687-1987 évszámmal ez iskolából induló hírességek nevével. Ugyanitt 1956-os áldozatok: Hamerli Iván és Malics Otto emléktábla. Az első emeleti folyosó végén Törley Mária: Szt.Bernát bronz szobra 2001-ből. Nagy István János: Brenner János bronzszobra 2007. A lépcsőház 2. emeletre vezető pihenőjén kétoldalt a falon konzolon álló Szt.Rókus és Szt.Róza színes mázas kerámiaszobra. A barokk műemléképület keresztboltozott folyosójú, szép fiókos dongaboltozatos fdsz-i termei és a hozzáépített déli szárny ma kollégium, a Ciszter köz felé néző emeletén kis kápolnaszoba. A barokk épület boltozott pincéje és mélypincéje 1977-től a →Pécsi Galéria kiállítóterme.

Irod.: Nemes Tivadar, A ciszterci ..gimn.Értesítője 1894/95. Évre. Pécs 1895. 1–82. – Inczédí Dénes, In: Békefi Emlékkönyv, 1896 – Kiss Albin: A pécsi gimnázium története. A ciszterci rend pécsi róm.kath. főgimnáziumának értesítője az 1913-1914-ik iskolai évről. Pécs, Taizs J.Ny. 1914. 189 p. – Dunántúl 1935.máj.26. – D 1935.okt.13: 10.– okt.15:3. –A ciszterci rend pécsi Nagy lajos gimnáziumának értesítője az 1935-36. Iskolai évről. Pécsett. 1936. 16–18. – Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs 1982. 258. – Katolikus Lexikon IX. Bp. 2004: 461–462. – Alaprajz 2005. 4: 40–43. – Pécsi Szemle 11: 1. (2008.tavasz) 113.

 

Ferenciek u. 20. – Szánthó Antal építőmester az 1879-ben tulajdonába került ház helyett tervezte és építette (1881) családja számára ezt az erősen plasztikus architekturájú, neobarokk emeletes lakóházat. A város vezető építőmesterétől, Ivánkovics Istvántól átvett vállalata reklámjául is szolgált az utca díszeként üdvözölt épülete. 3+1+3 tengelyes főhomlokzata közepén félköríves, felülvilágítós kapu, maszkos zárókővel. A felette lévő ablakot budapesti mester által készített, négy fedetlen keblű kariatida hermapillér által emelt gerendázaton tört vonalú szegmentíves oromzat hangsúlyozza. Vakolatból képzett rusztikás lábazat és sarokarmirozás. A fdsz ablakai ion pilaszterek hordta gerendázat és tojáslécsor felett egyenes párkánnyal zártak. Az ablakok alatt mindkét szinten pilaszterek között hat balluszter-betét. Az emeleti ablakok timpanonjait korinthuszi fejezetű pilaszterek horják. A homlokzatot tojáslécsor felett konzolos főpárkány zárja. A kapualj tükörboltozatait ívhevederek választják. Egy évszázadon át a család tulajdona, a beházasodott Dr. Kenessey Aladár ezredorvos lakóhelye.

Irod.: Fünfkirchner Zeitung 1882. Júl. 20: 5. – Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs, 1982, 217.

 

Király u. 15. – Hattyú Ház: Ferhad pasa mecsetje romjaiból a 18. sz.-ban épült házban a 19. sz.-ban Fehér Hattyú vendégfogadó működött. Emeleti nagyterme a szomszédos, klasszicista →Pécsi Nemzeti Kaszinóba átnyitva városi bálterem. Átépítette, új termet alakított ki Trixler Alajos részére →Taky József 1882. Új lépcsőház épült (Fülöp János, 1894). Antikizáló, neoreneszánsz díszes kiképzését Schneider Manó tervezte, Fülöp János kivitelezte átépítéskor (1897) nyerte, amikor az emeletnyi nagytermét szobákra választva lakásokká alakították, félköríves kapuval, felette vasrácsos erkéllyel, az attikán a Hattyú név nélkül, a képszéken az ablakok felett kartusos táblákkal. E tervtől eltérő pilaszterek, az emeleti erkély elhagyása a homlokzaton a budapesti Mai Mano-féle műtermes bérház homlokzati tagolóelemekkel egyező, Zsolnay-féle pirogránit díszítőelemek kiválasztásakor (1897) módosulhatott, ami a pécsi homlokzaton máig látható. Az udvari keleti toldalékon emeleti egy erkélyes lakásátépítés, fürdőszobával (Schneider Manó terve szerint 1902). Felújítás (1960) után fdsz-én üzletek, eszpresszó, Állami Biztosító irodája, részben az emeleten is, az udvar teljesen körülépül. Ma emeletes, 2+3+2 tengellyel, fdsz-jén üzletportálok között szögletes kapu, gerendáján Hattyú udvar felirat. Kapualjának csehsüveg boltszakaszait középen kettőzött, széleken egy heveder határolja, nyugatra két kőkeretes ajtó, lépcsőház bejárat, K-re is ajtó, az udvar felé új vasrácskapu. Sávozott fal, övpárkányra ültetett alépítményű emeleti ablakok, könyöklőpárkánnyal is kapcsolva. Armirozott sarkok, kis kiülésű középrizalit, szélein férfifejjel gazdagított korinthoszi fejezetű pilaszterek. Főpárkánya fűzéröves álló konzolsor között betétmezők, felettük fogrovat. A középrizalit szélességű, hármasan tagolt attikában „Hattyú” felirat. A konzolos, egyenes szemöldökpárkányokon akrotérionos és sarokleveles díszek, alattuk zárókő az ablakok tengelyében. Az ablakok alatt S idomokkal flankírozott mezőkben szalagokkal függesztett gyümölcsfűzérek. Emléktábla Liszt Ferenc profilképével (Palkovics Lajos): „A Hattyú épület nagytermében hangversenyezett 1846. okt. 26-án Liszt Ferenc. Itt zengett fel először a magyar dal a Pécsi Dalárda 1862-ben tartott hangversenyén a pécsi dalosmozgalom 100. évfordulóján, 1962-ben”. Udvari homlokzat a kapu felett 2 tengelyes, keleti, emeletes oldalszárnya 1+4 szegmentíves emeleti ablakkal, a széleken két, vaskonzolos, kovácsoltvasrács mellvédű erkéllyel. Ny-i oldalon kiugró lépcsőháztömb egy oldalsó és egy, a végfalon lévő íves ablakkal. Lépcsőházban indás vaskorlát. A teremmé alakított emeletén a Közelítés Művészeti Egyesület Galériája működik. (1998) Tetőtérbeépítés manzárd ablakai az utca felé.

Irod.: BmL 3953/1882, C 9873/1902, 2512/1894, 9873/1902 – Madas József: Pécs belváros telkei és házai. Pécs, 1978. 336-337. – Romváry Ferenc: Pécs szobrai, Pécs, 1982. 387.

 

 

Zárdatemplom – Pécs, Szent István tér 10. Miasszonyunkról (Notre Dame) elnevezett apácák temploma.→Scitovszky János pécsi püspök által 1851-ben betelepített, leányneveléssel foglalkozó apácák számára zárdával és iskolával együtt 1852–1855-ben épült. A Bécsből hozott terv kivitelét →Windisch Ferenc irányította. Romantikus, kétemeletes, oromzatos homlokzata felett egy torony, mellette kétoldalt →Bartalits Mihály Szt.János apostol és Keresztelő Szt.János homokkő szobrai álltak, amiket balesetveszélyes voltuk miatt 1978-ban eltávolítottak. Az oromfal közepére 1910-ben került Scitovszky János bíboros hercegprímásnak a Zsolnay gyárban pirogránitból készült címere. Ennek tengelyében az első emelet fülkéjében Bartalits Mihály: Szűz Mária (Stella Maris) homokkő szobra. A bejárat előtt neogót baldachinos, oszlopos portikus. A kapu lunettában felirat: Cardinalis Princeps Primas Joannes Bapt. Scitovszky de Nagy-Kér. Aulae Coelestis Reginae Honoribus Monumentum Hoc Amoris. A. Se Positum Consecravit III. id. Mai MDCCCLV. A templom gömbkupolával fedett középtérből és ehhez csatlakozó csehsüvegboltozatos, egyenes zárású szentélyből áll. A hajót a keleti és nyugati oldalán empóriumszerűen egymásra rétegeződő két emelet határolja. Keleten az oratórium kápolnában faragott díszú hármasosztású oltár, fülkéjében álló Madonna szobor, őt imádó angyalok kisméretű szobrai között. Mögötte Márton Lajos falképe az oltárra komponált, két sorban adoráló angyalokat ábrázol. Rokokó faragással díszes padok. A templom nyugati oldalán csak folyosók vannak az első emeleti 3x3 ívesen zárt ablak, felette három részre osztott körszelet-ablakok mögött. A templomtér földszintje három oldalon 3-3 árkáddal tagolt, ennek közepén a keleti oldalon az oratórium alá kápolna nyúlik, benne márványoltáron Stella Maris faszobor, mindkét oldalán fehér mázas  térdeplő kerámia angyallal. Mögöttük oltárképen angyal a pokol tüzében szenvedőknek a kelyhet és az ostyát mutatja.  A négyzetes templomtér sarkaiban korinthoszi fejezetű óriáspilaszterek, emeletválasztó áttört rács-ornamens fríz fut körbe.   A falképeket Boros Nepomuk János (1808-1855) festette. A szentély csehsüveg boltozatán: A Szűz megkoronázása; Szentháromság angyalokkal. A templomtér feletti kupolán: A keresztet tartó Szűz Máriát apácák és gyermekek imádják. Az ívháromszögekben Szt. Erzsébet, háttérben a Miasszonyunk templom képével; Szt.Margit; Kálvárián a kereszt tövében Bűnbánó Magdolna; Oltár előtt imádkozó női szent. Az orgonakarzat dongaboltozatán ovális mezőben harsonát fúvó angyalok, kétoldalt hangszerekből trófea. A Gianone cég készítette 3-3 oszlopos építményű márvány főoltár, szélén egy-egy férfiszent szobra. Középen Kupelwieser Leopold (1796-1862) bécsi akadémikus festő olajfestménye: Mária mennybemenetele (1853). A főoltáron kétszintes tabernákulum, ajtójuk homorú felületén fent a hit-remény-szeretet jelvényei, lent a törvénytáblák. A nyugati, fa mellékoltár felépítménye: két-két oszlop dongaboltozatos áthidalással, alatta Mária monogram és üvegtartóba helyezett öltöztetett csecsemő-baba. A templom olajfestményei: →Sikoszki Zsolnay Júlia: Az oltárnál imádkozó Fourier Szt.Péter. Márton Lajos A felhőn trónoló Mária és fia előtt gyermekek imádkoznak egy álló apácával. (1947). Az orgonakarzat alatt a rokokó nyitott gyóntatószék, tetején térdeplő figurával a székesegyház egykori berendezéséből került ide, a másik zárt gyóntatószék 19. századi. A templom egykori mellékoltáraiból: Szt.József 1868, Jézus Szíve 1882-ből valószínűleg csak az építmények maradtak, szobrai, szentjük megváltozott a leírtak szerint.  Rick György: Szt. Alajos (1865) képe sem található a mai belsőben. Orgonáját a pécsi Focht Ferenc készítette. Három harangja van. Az orgonakarzat mellvédje alatt középen konzolos, kettős vájatolt pilaszterbefoglalású táblán Scitovszky János címere.

 

Irod.: Szentkirályi István: A  pécsi Notre Dame nőzárda és iskolái. Pécs 1908. – Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs, 1982. 199, 231. – Boros László, Pécsi Szemle

Összeállította a Pécs Lexikon számára Mendöl Zsuzsanna, 2009.