A Kossuth tér mai használatának, Pécs városképének védelmében
A Kossuth tér alatt tervbe vett mélygarázs és térfelszín-alakítás, forgalmi rendváltoztatások tervpályázati anyagának (2005-ben) láttán már jeleztem aggályaimat. Észrevételem nem kapott nyilvánosságot. Reméltem, hogy talán a képviselő-testületben lesz annyi lokalpatriotizmus és racionalitás, hogy ezt az „álfejlesztést”, a közterületnek újabb kiárusítását, privatizációját megakadályozza. A kövező társaságok (vállalatok) és más tőkeérdekeltségek (parkoló-társaságok) kényének lesz kiszolgáltatva Pécs multjának, városfejlődésének e beszédes tanúja. A főépítész, Specker Attila is, akihez eljuttatam észrevételem - úgy tűnt - átlátta e tervezet negatívumait. Főépítészi poziciójából történő elmozdításával a szakmai érveket is „rövidre zárták”. A mélygarázs megépítésére kiírták a versenytárgyalást.
A Kossuth teret és a Széchenyi teret meg kell hagyni mai, történetileg kialakult, szépen rendezett alakjában és burkolataival. A két tér sorsa, a belváros közlekedésének fontos, egymással szorosan összefüggő része. A belvárosi telkek dinamikus beépítése az utóbbi másfél évtizedben mindig együtt jár garázsok létesítésével. A belvárosi élethez, hivatalokhoz nem szükséges a háznál történő parkolás, az a belváros peremén bárhol megoldható: az Árkád üzletközpontnál, Centrum parkolóban. A Nádor szállónak pedig megépült a saját parkolója. Remélem, ide a mai behajtás- megoldását nem ideiglenesnek szánták. Emiatt ugyan a szálló előtti területen nem létesíthető vendéglátó terasz, de ez nem hiányzik senkinek. Vajon a Royal kávézó terszát nem egy jövendő, a Hunyadi szobor környékre tervezett garázsbehajtó miatt szüntették meg a Bazár tömb felujításakor?
A Széchenyi tér átépítési terveinek pár év ezelőtti közzététele akkora közfelháborodást és visszhangot keltett, hogy egy időre szüneteltették a kérdést. Bár úgy vélem, nem a lakosok méltatlankodása és e tervekkel szembeni ellenkezése volt az ok az átépítés elnapolásának, csak az anyagiak, mivel előbb a Kossuth tér tönkretétele van soron.
Ha Pécsett idegenforgalmi vonzerőről beszélhetünk, akkor az a Kossuth és Széchenyi terek mára kialakult együttese, a 19-20.századi alakulata, harmóniája, arányai: fás, parkos, élhető jellegük, amit a forgalom, közlekedés megfelelő mértéke élettel tölt be. Ezen akarnak erőszakot tenni, s rendezvénytérré és szórakozóhellyé, vendélátóipari egységgé degradálni. A városlakó meg létezzen, ahogy tud, mert itt csak az autósoknak és a vendéglőkben fogyasztók, mulatozók, vásárosok kapnak életteret. A rendevényekre ott lenne az Expo, meg a plázák, vásártér. A Kossuth téren eddig is lehetett parkolni, de mellette ott volt a Kossuth szobor a maga parkos környezetével, amit szép szecessziós vasrács övezett. A platánok komfortosabbá tették és némileg álcázták a parkolást, a buszmegállót is barátságossá tette a nagy fák árnyéka, az ivókút, újságospavilon. Miért kell nyerészkedni a kétszer vagy háromszorosára növelt parkoló érdekében - mélygarázs építésével, aminek következtében a nagy fákról és a teret érintő tömegközlekedésről egészen lemondhatunk. Helyette az új térfelszínen a garázs szellőzői közé csábítja majd a városlakót pihenni a néhány dézsanövény alkotta műtermészet, garázsarómás (szellőzők!) kősivatagával. Az általam látott tervek legtöbbje a Kossuth szoborot is áthelyezte, elfordította, kertjének arányain változtatott. A mélygarázsos téren vajon lesz-e hely a 48-as ünnepségek, megemlékezések résztvevői számára, vagy kinek dobogó jut, ki ráülhet egy szellőzőre, térplasztikára, mások vízben állhatnak, hiszen mindig medencével, tocsogóval nyilvánítja e zseniális városrendezés pihenőterületnek tereinket. Vagy ez ünnepségek egyre csökkenő résztvevőszámára alapozva a jövőben erre sincs szükség? Helyette lesz némi kőhalom, forgó villogó herkentyű, csinnadratta, tüzijáték.
A belvároson észak déli irányban átmenő fogalmat nem szabad megszüntetni, s inkább ezt a tömegközlekedést kell preferálni, s nem a mértéktelen beépítését, a lakósűrűségét növelve a belvárosi telkeknek. Ezekhez építenek garázst is, a munkahelyek sem olyan számosak a belvárosban, hogy oda tömeges parkolás szükséges lenne. Konferenciaközpontnak is elég a Nádorban tervbe vett. A színházba járók számára a történelmi belváros határvonala mentén kialakítandó parkolóházban, mélygarázsban kéne parkolási lehetőséget biztosítani. Az itt élőknek kell élhetővé tenni a várost, hosszú távra és nem kulisszát építeni egy potenciális turistának, aki legföljebb azért jön majd, hogy hibáinkra rácsodálkozzon, elámuljon azon, hogy hogyan tettük tönkre a belvárosunkat.
A Kossuth téri mélygarázs tervezői vajon számoltak-e azzal, hogy egy ilyen, a környező házak alapozásán túlmélyülő betontömb hogy hat majd a talajvíz-mozgásra, a környező épületek vizesedését idézve elő. ( ha túlélik sérülésmentesen az építési procedúrát) A közművek áthelyezése, kiváltása ugyancsak hátrányosan érintheti a környéket. A Rákóczi út –Alsómalom utcai kereszteződés (üres, vagy szanálható beépítésű) saroktelkein kialakíthatók lennének többszintes parkolóházak akár mélygarázzsal, s akkor nem kéne feláldozni sem a Kossuth teret, sem a Széchenyi teret, sem megszüntetni a belvárost észak-déli irányban átszelő, a két teret érintő tömegközlekedést. Az e forgalmi csomópont alatt észak felé nyúló pincerendszer pedig akár közlekedőként hozzákapcsolható volna mint kivezető utak a mélygarázsból – bár ennek a pincének kiterjedését, méreteit nem ismerem. De az ottani lukrendszerhez kapcsolódva lehetne továbbépíteni a garázsokat.
Persze a Kossuth térre ráfér aszfaltjának rendbehozatala, és a nyilvános WC-k korszerűsítése, esetleg néhány új platán a parkolófelület árnyasabbá tételére.
Csak fohászkodni lehet, hogy tanuljanak a Sétatér most folyó tönkretételéből, ahol a pár évvel ezelőtt készített sétányszélesítés lekövezéseit felszaggatták és még a Szepessy szobor előtti jó állapotban lévő lépcsőket is mind felszedték, hogy újat csináljanak. Ilyen gazdagok vagyunk, hogy ekkora pazarlást megengedhet magának a város? Abból, amibe a Janus Pannónius utca díszburkolata kerül a belváros járdafelületeinek aszfaltozását mind kijavíthatták volna. A díszburkolat kövei öntött betonkockái sem látszanak téli sózástűrőnek, formájuk eltér a Sétatéren alkalmazott korábbi kövektől, amik legalább a sóderszemcsézettségük miatt ellenállóbbnak és anyagszerűbbnek tűnnek. A Janus Pannonius utca északi járdáján homokba rakják e kövezetet, amit majd hamarosan felver a gaz. De ennél szomorúbb az a silányság, amivel a lerakásuknál a házak esőcsatornáit nem kötötték be a járda alatti esőelvezetőkbe, illetve ilyen nem is készült. Igy majd a lefutó eső a ház tövét és járdát fogja alámosni.
A múlt és kulturális örökségvédelem torz jelensége a belvárosi új építkezéseknél már-már a középkori nyomvonal visszaállítását idéző beépítések. A foghíjbeépítéseknél kissé kinyomúl az új épület az utca felé, utcaszűkítéseket eredményezve inkább, ahelyett, hogy az utcavonal kiigazítására használnák az új építés alkalmát. Az egy emelettel megmagasítás esetén az épületet a telek felé visszaléptethetnék, az utcát ezáltal megszélesítve, hiszen ha nő a beépítettség, lakosságszám, a forgalom a ház előtt is megnő, amihez hely kell. A közterület fölé kiugró, abból kisajátító kitüremkedéseket hoz létre a mai telekspekuláció. Ugyanakkor az utcai párkánymagasságában nem a környezetéhez igazítják az új épületet, (pl. Apáca u. 13) hogy kiegyenlítsék a szomszédos magasabb, újabb házak és a régi épület magassági aránytalánságát, az utcafal megbillenéseit, hanem a lebontott épület magasságát, körvonalát őrző torz beépítések születnek, az udvar felé emelkedő tömegképzéssel, a telek teljes beépítésével. Pécs belvárosának történeti jellegzetessége a laza, kertes beépítés. A házhelyek elaprózódása helyett – a telek beépíthetőségét most is szabályozni kéne –a terület 60%-nál nem lehetne nagyobb mértékű, s a maradvány terület további lekövezését sem szabadna engedni, még akkor sem, ha a teljes telekfelület alatt garázst létesítettek, az udvar 30% zöldterület kellene maradjon, legalább egy élő fával. Az elaprózott kis telkekre csak az eredeti beépített felületen lehessen emeletes házat létesíteni, vagy csak a szomszédos telkek összevonásával készíteni új beépítést. Jó lenne, ha a város vezetése fegyelmet tartana és megálljt parancsolna a tőke építészeti gátlástalanságainak.